Lesz babám!

Helyzetek, amikkel nehéz megbirkózni, ha már hosszú ideje szeretnél babát

 

1. A nagy bejelentések

Amikor egyszer csak szerveződni kezd egy baráti találkozó a háttérben sejtelmes mondatokkal. Amikor már előre sejtem

Forrás: pixabay.com

Forrás: pixabay.com

, hogy itt bizony el fog hangozni az a mondat, hogy babánk lesz. Hú. Nagy levegő. Egyszerre örömteliek és fájdalmasak ezek a pillanatok. Na, legyünk őszinték, elönt  a sárga irigység. Engem legalábbis mindig, és nagyon nehéz gratulálnom. Pedig miért ne örülnék neki…Persze hogy örülök, de ilyenkor válik a leginkább pengeélessé a saját fájdalmam, hogy nekünk nem sikerül, hogy nálunk nem nagy bejelentés, hanem nagy felelősségre vonás van sokszor: “Mikor lesz már?” “És ti mikor jöttök?”

2. Ha fiatal anyukák között vagy

Ilyenkor mindig úgy érzem, hogy hozzájuk képest én “kislány” vagyok, de mindenképpen inkompetens. Persze én is hozzászólok a témához, de maximum cikkekre, kisfilmekre, videókra, mások tapasztalataira hagyatkozva tudok véleményt formálni. Remek érzés. Mikor szeretnék én is ruhákat cserélgeti, babaétel recepteket megosztani a barátnőimmel. Hiszen volt egy időszak, amikor együtt játszottunk, aztán együtt rajongtunk rocksztárokért, jöttek nagy szerelmek, nagy csalódások, jött a nagy Ő, és most ez az időszak van, a babázásé. És én nagyon le vagyok maradva.

3. Családi események, ahol így vagy úgy felmerül a kérdés: “Nektek mikor lesz?”

Nyilván nem a közeli családtagok kérdezik meg, hogy: “Na, és nálatok készül a trónörökös?”, hiszen ők tudják mi a helyzet,  hanem távolabbi családtagok, és nyilván nem is mindig ilyen tapintatlan az érdeklődés. De akkor is nehéz  mit mondani. Hiszen a válasz az, hogy készül, de fogalmunk sincs mikor érkezik, és emiatt egyre elkeseredettebbek vagyunk. Amikor ezt nagyjából így megfogalmazom, akkor szoktak következni a történetek csodás teherbeesésekről. Nem mindig vagyok olyan lélektani állapotban, hogy elhiggyem, nekünk is lesz csodánk. De lesz, lesz, lesz, lesz babánk!

4. Nőgyógyászat előtti várakozás

Igen, nyilván sokan ülnek ott azért, mert pozitív lett a terhességi teszt, mert 12., 20. heti ultrahangra jöttek, vagy NST- re. Fájdalmas vágyakozás és várakozás ez ilyenkor. Bárcsakok sokasága szalad végig a lelkemen.

5. A gömbölyödő pocakok

Illik megdicsérni barátnőnél, megkérdezni, hogy van, kedvesen érdeklődni, találkozáskor meg is simogatni, mosolyogni örömtelien. És tényleg nagyon jó, hogy immár ketten egyek, csak hát ott szurkálgat közben a saját fájdalmam.  Valljuk meg, nem könnyű ez a helyzet sem. Mert ha tudnám, hogy 2020-ban tuti sikerül, akkor nem izgulnék ezeken, és nem lenne ott az az egyre erősebb fájdalom, hogy mi van, ha sosem lesz babám.

6. Ha gyermekbántalmazásról, elhanyagolásról hallasz

Hát ilyenkor én nem állom meg, hogy ne tegyem fel azt a kérdést Istennek, hogy de neki miért sikerült? Miért kapott ajándékba egy életet úgy, hogy nem tud vele jól bánni, hogy nem nevelgeti, hanem sorsára hagyja, bántja. A táborban, ahol az elmúlt héten voltam, bizony sok ilyen gyermekkel találkoztam. Akik intézetben élnek. Nagyon sajnálom őket, és nem értem, miért nem születhettek jó helyre.

 

 

Címkék: ,

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!