Igen, még mindig csak a vágy lakik ott. Nincs dupla, egy ütemre hangolt szívdobbanás. Két és fél éve mondtuk ki, hogy nagyon szeretnénk. Hamarosan ünnepeljük a negyedik házassági évfordulónkat, aminek az értékéből semmit sem von le, hogy nem kell senkit a kettesben töltött vacsorához a nagyira bízni, de nyilván másképp képzeltük.
Amikor megismertem őt, már akkor is minden sejtem azt a közös gyermekünkkel megszülető egységet szomjazta. Az első perctől a szívem alatt a vágy. Az a vágy, ami a beteljesülés felé szalad. Hittem, hogy gyorsabban, hogy pillanatokat alatt, hogy amikor kimondjuk, hogy szeretnék, már első érintésre ott lesz egy növekvő élet bennem. De nincs.
Hogy milyen érzés? Mit tagadjam, egyre nehezebb. Hogy miért?
Mert lassan már minden barátnőm babázik. Igen, azt látom, hogy meddőség hosszú éveken keresztül csak a legritkább esetben áll fenn, és sajnos én vagyok ez a ritka eset.
Mert azt érzem, lemaradtam az álmaimhoz képest. Most lettem 30. Nagyon szépen alakult a szülinapom, de mégis ott volt az az érzés, hogy én úgy terveztem, ekkorra már biztosan hármasban, vagy akár négyesben, ötösben leszünk. De ketten vagyunk.
Mert a férjemnek sem könnyű. Bár ő sokkal kevésbé hajlamos belezuhanni az önsajnálatba.
Mert hiába derült ki több konkrét egészségügyi probléma velem kapcsolatban (írok majd róluk), mégis olyan érzésem van, hogy nem tudom, miért nem sikerül. Szeretnék belelátni magamba, hogy pontosan hol bukik el a dolog.
Azért kezdem el ezt a blogot, hogy könnyebb legyen. Hogy kiírjam magamból a nehézségeinket, hogy átgondoljam, leírva lássam, mi is zajlik bennem. Szeretnék egy támogató csoportot is kialakítani, mert én azt érzem, mi, a nehezített teherbeeséssel küzdő nők, sokszor nagyon egyedül érezzük magunkat.
Az én baráti környezetemben például egyetlen egy pár van, ahol szintén fennáll ez a probléma, a többiek sorra jelentik be, hogy jön a baba. Velük beszélni a nehézségeimről nagyon nem könnyű, nekik sem velem az örömükről. Sokszor tojáshéjon táncolunk. Persze örülök én, hogy várandósak, csak mellette iszonyatos fájdalom is a gömbölyödő pocakokkal szembesülni. Meg a jótanácsokkal is. Engedd el, majd akkor jön, ha nem várod, fordulj hasra szex után, a gyertyapóz a nyerő…Sorolhatnám. Nem sorolom.
Csak hiszek, lesz babám!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: